2017. augusztus 15., kedd

Célkitűzés

A minap egy idézetet olvastam Vida Àgitól az interneten,ami teljesen àtformàlta a gondolataimat a gyermeknevelés és a célkitűzés terén is. 

"A legfontosabb, amit tehetsz a gyermeked nevelésére, hogy olyan emberré vàlsz, akire érdemes hasonlítani." 

Egyszerű kis képlet, és való igaz, hogy a gyerekek abból tanulnak a legtöbbet, hogy milyen példàt mutatunk nekik. És hogy hogy függ ez össze a célkitűzéssel ?! 
Mivel a gyermeknevelés annyira lekötött, hogy észre sem vettem mennyire hiányzik , hogy foglalkozzak magammal, önismerettel. Lassan belefàsultam a vitàkba, a hormonok érzelmi vasútja hatàrozta meg a mindennapjaimat, és nem jutottam tovàbbi a mindennapi rutinokon. Rà döbbentett ez az idézet, mennyire fontos ahhoz hogy adni tudjak gyermekemnek, sőt pàromnak is, hogy kicsit elvonuljak és magamba nézzek. Ki kell tűznöm magam előtt, hogy milyen szülő, feleség, ember szeretnék lenni. Be kell magamnak ismernem mennyire kifordított magamból a sok probléma, az anyatigris szerep és a meg nem értettség . Első célom az, hogy meg  ismerjem önmagamat,  hogy végül olyan emberré vàlljak, hogy gyerekeim büszkék legyenek ràm... 😀😀 

2017. május 20., szombat

A mi kis történetünk

Párommal öt éve vagyunk együtt,ebből két éve élünk házasságban.Én városi vagyok,de páromhoz költöztem egy kis falucskába.Itt élünk és neveljük kislányunkat,aki 20hónappal ezelőtt született . Akkor még a férjem szüleivel laktunk egy hàzban. A sok félreértés és, hogy a pici megszületése utàn nem tudtam alkalmazkodni a csalàd időbeosztàsàhoz,- màr pedig kétfelé nem szakadhattam-vitàkhoz és még több félreértéshez vezetett. Ezért jobbnak làttuk ha elköltözünk. Bàr messzire nem mentünk, de ez a kis önnàlósàg alaposan a javított a kapcsolatunkon. Bàr sosem lesz semmi olyan, mint régen, de legalàbb megmentettük a menthetőt. Ekkor jöttünk rà igazàn, hogy màr esküvő utàn meg kellett volna ezt a lépést tenni... De ahogy mondjàk: minden okkal történik.. Szóval remélem, hogy az anyóshoz-apóshoz alkalmazkodàsnak is meg vannak a maga tanulsàgai.
Jelenleg élvezzük a kis családi életet. Kislànyunk is csak nő, okosodik. Sokszor meglepődöm rajta, milyen gyorsan tanul. Koràn el is kezdett beszélni, annyira fogékony, hogy màr versel, a ragokat is tudja használni, nagyon szép összefüggő mondatokban beszél. A falubeli gyerekek között igazi csodagyereknek szàmít. Büszke vagyok rá. És még szopizik, mindig is úgy terveztem, hogy legalàbb két éves koràig szoptatni fogom.
A pàrom mezőgazdàlkodàssal foglalkozik. Kis kora óta a gépek, és legfőképpen a szàntóföldi növénytermesztés a mindene. Büszke vagyok rà, hogy szereti a munkàjàt, és hogy sajàt gazdasàga van,és szerencsésnek érzem magam mellette.
Nekem jelenleg nincsen munkahelyem. A hàztartàs és a kicsi manó minden időmet leköti.Középiskolai végzettségem van képzőművészeti szakon. Rajongok a művészetért. Ritkán, de van mikor jut egy kis időm festésre is. Màsik kedves hobbim pedig az olvasàs. A nehéz napokon a hobbiaim adnak egy kis energiát. Mert ugye ha valaki kisgyerekes anyuka, nem igen marad ideje kikapcsolódni a 0-24óràs műszakban. Habàr mostmàr sokkal könnyebb, mint mikor a kicsim picibaba volt. És egyenlőre nekem elég, hogy gyereket nevelek, és élvezem is, szóval egyenlőre nem is szeretnék munkàba àllni. Sőt egy kistesót szeretnék hamarosan a pici lànynak. Egyre többször beszélgetünk róla a kedvesemmel, remélem hamarosan úton is lesz.